Amikor elkezdtem kpopot hallgatni, megkaptam még a saját rokonaimtól is a furcsa esetenként lenéző szempárokat. Nem értették azt, hogy ez nekem miért tetszik és állandóan azt hajtogatták, hogy miért nem tudok "normális" számokat hallgatni, mint mindenki más.
De milyen egy "normális" dal? Mitől válik azzá? A nyelvtől? Csak azért mert nem angol vagy magyar a dalszöveg már nem is lehet jó? Vagy az előadók kinézetétől? Esetleg maga a dallam stílusa nem megfelelő?
Ezek mind-mind olyan apró dolgok, amelyek személyenként változnak. Az a legszebb bennünk emberekben, hogy nem vagyunk egyformák. Ettől vagyunk egyediek. Viszont a társadalom mindig arra fókuszált, hogy mindenkinek ugyanaz tetszen, mindenki ugyanazt szeresse, stb. Emiatt ha találkozunk valakivel, aki valamilyen aspektusában eltér az átlagtól már nem is nevezhető normálisnak a szemünkben. Akkor tud ez fájni a legjobban, ha a közvetlen rokonaid vagy barátaid gondolják ezt rólad.
Ha a saját példámat veszem, nálam egész könnyű volt a helyzet. Igazából senki sem értette, hogy ezt miért szeretem de elfogadták. Mondhatni. Volt amikor bántó megjegyzéseket kaptam, főleg az elején de ez sosem szegte kedvem. Én valóban azt gondoltam magamról, hogy különleges vagyok, amiért a kpop az életem része. Hozzáadott valamit a személyiségemhez, és többnek érzem magam miatta. Nem jobbnak vagy felsőbbrendűnek, csak kicsit érdekesebbnek. Mára nem vagyok az a fajta rajongó, aki mindennek utána olvas vagy keres, elmúlt nálam az az időszak, amikor egy kisebb lexikon voltam a kpop csapatokból, de mindig szívesen meghallgatom a kedvenceim dalait vagy éppen ismerek meg új csapatokat. Engem mindig is vonzott valamiért a távol-keleti kultúra egész kiskorom óta szóval, azt hiszem valahol meg volt írva, hogy én ilyen ember leszek.
Elszomorít, amikor a hozzá nem értő emberek a tipikus, buta, rasszista sztereotípiáikkal jönnek és közben nem tudnak semmit sem az egészről. De nem is akarnak. Olyan embereket sértegetnek, akik már letettek valamit arra a bizonyos asztalra mindössze annyi a bűnük, hogy más nyelven beszélnek esetleg máshogyan néznek ki. Most bizonyára azt hiszitek hogy nekem szörnyű lehet emberek közt lenni emiatt, de hála Istennek a helyzet nem ilyen rémes. A mai napig szembesülök minimális előítélettel vagy furcsa szempárokkal, de nem érdekel. Megtanultam együtt élni ezekkel, és ma már csak nevetek rajtuk.
Kép:
pinterest.com
